Borbély László interpellációjára Victor Babiuc igazságügyminiszter válaszolt: nem indokolt a képviselő kérése, hogy bocsássák szabadon azt a hat marosszentgyörgyi lakost, akiket a márciusi események miatt tartanak fogva. Babiuc szerint súlyos a vád ellenük. Az egyik parlamenti interpelláció kérdésessé tette, hogy lehet-e etnikai alapon társadalmi, szakmai mozgalmakat létrehozni. Az igazságügyminiszter válaszában formai kifogásokra hivatkozott: a Magyar Cserkészek Egyesülete, illetve a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége azért nem kapott működési engedélyt, mert túl sokáig késett a két minisztérium jóváhagyása. /Bartha Margit: Radikalizmus, mégpedig a javából! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
1992. június 27.
Tőkés László püspök Victor Babiuc belügyminiszterhez írt levelében tiltakozott a jún. 15-i incidens miatt, amikor az egyházkerület gépkocsivezetője konfliktusba keveredett a határon a vámtisztviselővel. A vámtisztviselő megjegyzéseket tett Tőkés Lászlóra és nem volt hajlandó bemutatkozni. /Tőkés László: Visszaélések a vámnál. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./
1992. szeptember 2.
Boross Péter belügyminiszter szept. 1-jén kétnapos látogatásra Romániába utazott, az első napon és Victor Babiuc román belügyminiszterrel együtt Bukarestben aláírta a személyek átvételéről szóló kormányegyezményt - közkeletű nevén toloncegyezményt. A két miniszter egyúttal megállapodást írt alá minisztériumaik közötti együttműködésről, valamint két új határátkelőhely /Méhkerék- Nagyszalonta, Battonya-Tornya/ 1993 végéig történő megnyitásáról. /MTI, Magyar Nemzet, szept. 1./ Másnap Boross Péter Marosvásárhelyre látogatott, találkozott Nagy Győző polgármesterrel, majd a városi tanács tagjaival. A miniszter felajánlotta az általa vezetett tárca és a magyarországi helyi önkormányzati, közigazgatási segítségét. Találkozott az RMDSZ megyei szervezetének vezetőivel is. /Népszabadság, szept. 3./
1992. szeptember 24.
Rudolf Seiters német belügyminiszter Bukarestben aláírta román kollégájával, Victor Babiuc-kal azt a megállapodást, amelynek értelmében Románia visszafogadja az ebben az évben illegálisan Németországba érkezett 43 ezer embert. Ion Cioaba, akit nemrég egy romániai ortodox templomban a cigányok királyává koronáztak, együttműködését ajánlotta fel a német kormánynak a zömében cigány bevándorlók hazatelepítésében. Ellenszolgáltatásként Bonn hozzájárul a romániai cigányok szociális helyzetének javításához kórházak, műhelyek építéséhez. /Pesti Hírlap, szept. 23, szept. 25./
1996. december 9.
Parlamenti bemutatkozása előtt, dec. 9-én Victor Ciorbea megbízott miniszterelnök közzétette kormánylistáját és kormányprogramját. Két RMDSZ-politikus helyet kapott a kormányban: Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Tokay György a miniszterelnök mellé rendelt, a kisebbségi ügyeket felügyelő tárca nélküli miniszter. A kormányt a Demokratikus Konvenció legerősebb tömörülése, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ uralja hét miniszteri és több miniszteri rangú államtitkári poszttal, a Szociáldemokrata Unió hat tárcát kapott, köztük van a védelmi és külügyi. A kinevezettek között van Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási -, Ion Caramitru művelődési miniszter. A kormány főtitkára Remus Opris /KDNPP/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11., Magyar Nemzet, dec. 10./
1997. január 16.
Victor Babiuc védelmi miniszter elmondta, hogy 1997-ben a bruttó nemzeti össztermék 4 százalékát, mintegy 7000 milliárd lejt fordítanak a hadsereg kiadásaira, szemben a tavalyi 2500 milliárddal szemben. A miniszter közölte hogy vegyes katonai egységeket hoznak létre Magyarország, illetve Bulgária és más szomszédos államok részvételével. /Magyar Hírlap, jan. 18./
1997. február 15.
Febr. 17-én Victor Babiuc védelmi miniszter Debrecenbe utazott, ahol Keleti György honvédelmi miniszterrel tárgyalt. A két miniszter titokvédelmi egyezményt írt alá, amely feltétele annak, hogy a két ország katonai és haditechnikai együttműködése bővülhessen. Elhatározták, hogy a két minisztérium integrációs kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkárai havonta, a miniszterek pedig negyedévente találkoznak egymással, felváltva a két országban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1997. március 5.
A magyar-román viszonynak az elmúlt időszakban tapasztalható javulása megsokszorozta mindkét ország NATO-csatlakozási esélyeit, jelentette ki Victor Babiuc védelmi miniszter márc. 6-án Brüsszelben. Babiuc a NATO-tagságért folytatott intenzív román diplomáciai erőfeszítések részeként látogatott Brüsszelbe, a NATO-központba, tárgyalt Javier Solana NATO-főtitkárral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1997. április 21.
Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 21-én fogadta az ápr. 20-án romániai látogatásra érkezett Keleti György honvédelmi minisztert, aki előzőleg Victor Babiuc védelmi miniszterrel tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy 1998. jan. 1-től megalakul a közös román-magyar békefenntartó zászlóalj, és tanulmányozták a gyorsreagálású közös egység létrehozásának lehetőségeit is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ Keleti György a román kormányfőtől ígéretet kapott arra, hogy idén okt. 6-án a 13 aradi vértanú emlékművénél személyesen a magyar honvédelmi miniszter koszorúzhat. A két miniszter által a hadisírok gondozásáról aláírt szándéknyilatkozat a következő, augusztusi miniszteri találkozón ölthet szerződéses formát. Jelenleg román hadtörténész küldöttség tartózkodik Budapesten, hogy tanulmányozza azokat a hadtörténeti dokumentumokat, amelyeket átad majd a magyar fél. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
1997. április 22.
Az Evenimentul Zilei szerint Nicolae Alexandru a Szenátus Védelmi Bizottságának elnöke, aki állítólag szabadkőműves páholynak is tagja, kijelentette, hogy kérni fogja az Egyesült Államok Kongresszusának szabadkőműves tagjait, hogy támogassák Románia NATO-csatlakozását. Radu Timofte RTDP-s szenátor kijelentette, hogy a szabadkőművesség a román állam fontos tisztségeinek elfoglalására törekszik. Az RNEP-es Vasile Matei, aki a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő bizottság tagja kijelentette, hogy mind Severin külügyminiszter, mind Victor Babiuc védelmi miniszter szabadkőműves páholyok tagjai. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./
1997. június 16.
Az amerikai állásfoglalás ellenére Románia még mindig reménykedik abban, hogy meghívást kap a júliusi madridi NATO-csúcstalálkozóra, nyilatkozta jún. 16-án Lisszabonban a kétnapos a látogatásra Portugáliába érkezett Victor Babiuc védelmi miniszter. /Románia reménykedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1997. július 19.
Victor Babiuc védelmi miniszter bejelentette, hogy a NATO-bővítés első köréből való kimaradás nagyobb terhetek ró a román hadseregre, emiatt 40 százalékkal kell növelnie az ország ama katonai kiadásait, amelyek a NATO-val lettek volna kapcsolatosak. Romániának a közeljövőben 1,2 milliárd dollárral kell növelnie védelmi katonai kiadásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./
1997. augusztus 11.
Victor Babiuc védelmi miniszter Párizsból hazautazva aug. 11-én - útját Budapesten megszakítva - a Ferihegyi repülőtéren találkozott kollégájával, Keleti György honvédelmi miniszterrel. Megállapodtak abban, hogy koraősszel Budapestre látogat a román miniszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
1997. szeptember 1.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács szept. 1-jei rendkívüli ülésén Emil Constantinescu államelnök kijelentette, hogy Románia védelme képtelen teljesíteni egy sor nemzetközi vállalását, így például a boszniai békefenntartó erőkben való további részvételt, amennyiben a költségvetése 750 milliárd lejjel csökken. Victor Babiuc védelmi miniszter megerősítette, hogy Románia professzionális hadsereg megteremtésére törekszik, de 6-7 éven át még nem adja fel a kötelező katonai szolgálat gyakorlatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1997. szeptember 26.
Szept. 26-án kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Victor Babiuc védelmi miniszter. Magyarország és Románia viszonyát nem módosítja, ha Magyarország előbb lesz a NATO tagja, jelentette ki Babiuc. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./ Babiuc szept. 26-án Keleti György honvédelmi miniszterrel megállapodott abban, hogy Keleti György okt. 6-án koszorút helyez el Aradon, az aradi vértanúk emlékhelyénél. Az ősz végén Bukarestben aláírják a közös magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról szóló dokumentumot. A tárgyaláson szóba került a magyar-román hadiipari együttműködés is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1997. december 4.
Az "Atac la persoana" (Személy elleni támadás) című román antiszemita hetilap dec. 2-i száma zsidó származású román közéleti személyiségek névsorát és fényképeit közölte, miközben hasábjain spekulánssággal, terjeszkedési politikával és szektánssággal vádolta a zsidóságot. A címlapján sárga csillaggal megjelent hetilap 200, feltehetően zsidó újságíró, politikus, író, művész és üzletember nevét tette közzé. A lap szerint a listán szereplő személyek az "irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". "A zsidó expanzionizmus, amely hosszú uzsoraháborújában a társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert ostromolta, megerősítette stratégiai fontosságú pozícióit a különböző államokban" - írja a lap, amelynek antiszemita megnyilvánulásait Emil Constantinescu román elnök már korábban elítélte. A listán többek között szerepel Victor Babiuc védelmi, Adrian Severin külügy-, és Ulm Spineanu volt reformügyi miniszter, valamint Petre Roman, a szenátus elnöke, és Zoe Petre, Emil Constantinescu elnök egyik tanácsadója. Mihai Antonescu, a hetilap főszerkesztője elmondta, hogy igyekeztek olyan zsidó személyiségek nevét közzé tenni, akik kevésbé ismertek. Dorel Dorian, a romániai zsidó nemzeti kisebbség parlamenti képviselője az eset kapcsán kijelentette: a védekezés csak az antiszemiták malmára hajtaná a vizet, akik a félelem légkörét igyekeznek megteremteni az országban. - Romániában nincs sajtótörvény, ami a fajgyűlölő, sértő, vagy trágár tartalmú írások megjelentetését megakadályozná. Az igazságügyi hatóságok a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján azonban mégis eljárhatnak ezekben az esetekben. /Sárga csillagos lap névsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
1997. december 20.
Magyarországnak érdeke, hogy Románia megfeleljen a NATO-tagság követelményeinek, jelentette ki Keleti György honvédelmi miniszter dec. 20-án a Nagyvárad melletti Félixfürdőn, ahol Victor Babiuc román védelmi miniszterrel találkozott. A rendszeresnek mondható találkozón áttekintették a katonai együttműködés időszerű feladatait. Mindketten úgy látják, hogy az együttműködés példaértékű. A két miniszter katonai szállítási intézményt írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1998. január 9.
Victor Babiuc védelmi miniszter elégedetlen a költségvetéssel. Szerinte 1997-ben a nemzeti össztermék legalább 3 százalékára lett volna szüksége a védelmi kiadásokra, azonban a Ciorbea-kormány alig valamivel több mint 2 százalékot hagyott jóvá. Babiuc szerint a NATO-szabványoknak megfelelő korszerű haditechnika vásárlásához több mint 4 milliárd dollárra van szükség a következő hat évben. /Négymilliárd dollár kell a hadseregnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
1998. január 22.
Victor Babiuc, a Petre Roman vezette román Demokrata Párt /DP/ alelnöke, védelmi miniszter jan. 22-én kijelentette, hogy a jelenlegi parlamenti vita lezárása után a Demokrata Párt miniszterei távoznak a kormányból, ha addig nem teljesítik a párt követeléseit. A Demokrata Párt eddig azt sürgette a koalíció vezető erejétől, a parasztpárttól, hogy váltsa le Victor Ciorbea miniszterelnököt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 23./
1998. február 5.
A Demokrata Párt nemcsak minisztereit, hanem államtitkárait is visszavonja a Ciorbea-kormányból, de a továbbiakban is támogatja a kormányt, jelentette be Victor Babiuc védelmi miniszter, a DP alelnöke. Babiuc megjegyezte,hogy az oktatási törvény tekintetében a DP a kormány változatát támogatja, kivéve azt, hogy a földrajzot és a történelmet pártja szerint a kisebbségi iskolákban is román nyelven kell tanítani, és a kisebbségi egyetemek tekintetében a "multikulturális" jelzőt is tartalmazhatná a szöveg. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
1998. február 13.
Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 13-án beiktatta hivatalába a kabinetből kivált demokrata párti Victor Babiuc helyére lépő új nemzetvédelmi minisztert, Constantin Dudu Ionescut. /MTI/
1998. április 7.
Radu Vasile kijelölt miniszterelnök ápr. 7-én este ismertette az általa a parlament elé terjesztendő kormány listáját. A kormánynak az RMDSZ részéről tagja Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyminiszteri és Tokay György a kisebbségvédelmi poszton. A kormánylista a következő: külügyminiszter: Andrei Plesu /független/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, védelmi miniszter: Victor Babiuc (DP), belügyminiszter: Gavril Dejeu (KDNPP), ipari és kereskedelmi miniszter: Radu Berceanu (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan, közlekedési miniszter: Traian Basescu (DP), távközlési miniszter: Sorin Pantis (DP), egészségügyminiszter: Bárányi Ferenc (RMDSZ), oktatási miniszter: Andrei Marga, a tudományos kutatás minisztere: Horea Ene (RAP), közmunkaügyi és területrendezési miniszter: Nicolae Noica (KDNPP), idegenforgalmi miniszter: Sorin Frunzaverde (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan (KDNPP), munkaügyi és szociális védelmi miniszter: Alexandru Athanasiu (RSZDP), reformügyi miniszter: Ioan Muresan (KDNPP), privatizációs miniszter: Sorin Dimitriu (KDNPP), igazságügy-miniszter: Valeriu Stoica (NLP), ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu (NLP), a parlamenti kapcsolatok minisztere: Alexandru Sassu (DP), környezetvédelmi miniszter: Romica Tomescu (KDNPP), művelődési miniszter: Ion Caramitru (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt európai integrációs miniszter: Alexandru Herlea (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt nemzeti kisebbségvédelmi miniszter: Tokay György (RMDSZ), védelmi államtitkár, a kormány tagja: Constantin Dudu Ionescu (KDNPP). A kormány főtitkára az NLP-hez tartozó Radu Stroe, a helyi közigazgatási osztályának vezetője (KDNPP) Vlad Rosca lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1998. április 22.
A Reuter hírügynökség múlt évben végzett felmérése a Nagy-Románia Pártot nyíltan antiszemita pártnak minősítette /valamivel burkoltabb az Egységpárt is hasonló/, azóta újjászületett a Legionárius Mozgalom, hangja fölerősödött, főleg amióta az élén ortodox papok jeleskednek. A Legionárius Mozgalmat 1995 júliusában bejegyezték a bukaresti bíróságon. Vannak román történészek, akik megpróbálják letagadni azt, hogy valaha zsidóüldözés volt Romániában. Azt sem fogadják el, hogy a második világháború alatt 800 ezer romániai zsidó vesztette életét a haláltáborokban. A Vasgárdából megmaradottak /az Olaszországban élő C. I. Dragan anyagi támogatásával/ új tagokat toboroznak, élükön Serban Suruval, aki főiskolákon fejti ki népszerűsítő tevékenységét. A nyíltan antiszemita hetilap, az Atac la persoana mintegy kétszáz zsidó származású román nevét közölve, akik - a lap szerint - "az irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". Köztük van Petre Roman pártelnök, Victor Babiuc volt védelmi miniszter, Zoe Petre elnöki tanácsos és Ulm Spineau. Egymás után láttak napvilágot antiszemita könyvek is. Traian Romenescu Marea conspiratie evreiasca vagy Radu Theodoru Nazismul sionist című munkája. /Veres József: Antiszemitizmus: ha nincs, miért van? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
1998. április 29.
Garantáltnak tűnik a NATO további bővítése, csak az a kérdés, mikor kerül sor a következő lépésre, és kik lesznek benne a következő körben - jelentette ki ápr. 29-én Andrei Plesu román külügyminiszter, aki a védelmi tárcát birtokló kollégája, Victor Babiuc társaságában látogatást tett a NATO-központjában. Plesu reményét fejezte ki, hogy a jövő áprilisi washingtoni NATO-csúcstalálkozón döntés születik a bővítés folytatásának konkrétumairól. Babiuc elmondta: a NATO nagyköveteivel és Javier Solana főtitkárral folytatott találkozó alkalom volt arra, hogy felmérjék, hogyan értékeli a szövetség a csatlakozásra törő Románia erőfeszítéseit. A NATO reakciói nagyon bátorítóak voltak - szögezte le a védelmi miniszter. Plesu meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai szenátusban és a többi tagállamban zökkenőmentesen lebonyolódik a három már meghívott állam csatlakozásának ratifikációja. Ezt követően a szövetség új stratégiai koncepciójára és a bővítés folytatására összpontosíthat: az előbbi szerinte a május végi, nem hivatalos külügyminiszteri találkozón, az utóbbi a washingtoni kormányfői értekezleten ölthet testet. /MTI/
1998. május 29.
Végh Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka kétnapos hivatalos látogatást tett Romániában, máj. 28-án tárgyalt Constantin Degeratu román vezérkari főnökkel. A román és a magyar hadsereg közötti együttműködés kitűnő - állapították meg a tárgyalás után tartott sajtóértekezleten. A két fél eszmecserét folytatott arról, hogyan áll a hadseregreform országaikban. Tárgyaltak a kétoldalú katonai együttműködésről, ezen belül elsősorban a román-magyar békefenntartó zászlóalj felállításának előkészületeiről, végül pedig a katonai együttműködés erősítésének új módszereiről, az észak-atlanti szövetség katonai struktúráival való együttműködés technikai módszereiről, az úgynevezett interoperabilitás megvalósításáról. Végh Ferencet fogadta Radu Vasile miniszterelnök, eszmecserét folytattak a román-magyar kapcsolatokról, a magyarországi választások után kialakult helyzetről. A kormányfő a román rádióban máj. 29-én sugárzott nyilatkozatában személyesen számolt be arról, hogy sikerült eloszlatni egy - főleg a román sajtóban felkapott - állítólagos Orbán-nyilatkozat nyomán támadt mindenfajta kételyt és megerősíteni, hogy a Fidesz jövendő kormánya tiszteletben tartja az alapszerződést. Ezt követően kifejezte reményét, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden téren fejlődni fognak a magyarországi kormányváltozás után is. Végh Ferenc tárgyalt Victor Babiuc védelmi miniszterrel is, majd előadást tartott a Katonai Tudományok Akadémiáján. /Eloszlatott gyanakvás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./ A magyar küldöttség Kolozsvárra utazott, ahol az erdélyi 4. hadsereg parancsnokaival találkozott, majd Désre látogattak, ahol a gyorsreagálású dandárt ismerhették meg. /Kolozsváron és Désen járt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
1998. július 14.
Júl. 14-én Washingtonba indult Emil Constantinescu elnök, akinek személyében először tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban az 1989. decemberi fordulat után román államfő, bár Ion Iliescu volt elnök kétszer is járt a Fehér Házban. Az elnököt az utazásra elkíséri Andrei Plesu külügyminiszter, Victor Babiuc védelmi miniszter, aki előzőleg keresztülvitte, hogy a kormány jóváhagyja az amerikai Bell Textron céggel kidolgozott 1,5 milliárd dolláros üzletet, a román hadsereg Brassón gyártandó 96 amerikai Dracula helikopterre vonatkozó rendelését és Daniel Daianu pénzügyminiszter, aki viszont ellenzi az elgondolást. Az elnök kíséretben van továbbá Traian Basescu közlekedési miniszter, Sorin Dimitriu privatizálási miniszter, Horia Ene, a tudományos kutatás minisztere, Zoe Petre asszony, az államfő politikai főtanácsadója és több más elnöki tanácsos, a parlament több tagja, köztük az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter kolozsvári szenátor, számos fontos gazdasági vezető, szakember. A program kiemelkedő pontjai a kongresszus tagjai előtt mondandó beszéd és a Fehér Házban júl. 16-án Clinton elnökkel sorra kerülő találkozó mellett a Pentagonban teendő júl. 17-i látogatás, valamint a Világbank elnökével való találkozó és több amerikai nagyvállalatnál teendő vizit. Washington után San Franciscóba és Chicagóba is ellátogat a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1998. július 27.
Victor Babiuc román védelmi miniszter júl. 27-én kétnapos látogatásra Macedóniába érkezett. Román-macedón katonai együttműködési megállapodást írt alá júl. 27-én Szkopjében Lazar Kitanovski macedón és Victor Babiuc román védelmi miniszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29., Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1998. augusztus 10.
Szabó János honvédelmi miniszter román kollégája, Victor Babiuc meghívására aug. 10-én, delegáció élén egynapos, hivatalos határ menti találkozóra Romániába utazott. Teljes volt az egyetértés a két miniszter Félixfürdőn megtartott tárgyalásán minden felvetett kérdésben, egyebek között abban, hogy biztosítsák a közös magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásának feltételeit. Folytatni kell továbbá a két hadsereg között néhány év óta kibontakozó jó kapcsolatot, és rövid időn belül meg kell oldani a két országban lévő hadisírok gondozását - hangsúlyozták a miniszterek félixfürdői tárgyalását követő sajtótájékoztatón. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1998. október 13.
Victor Babiuc védelmi miniszter kizárta annak lehetőségét, hogy a parlament ne hagyná jóvá okt. 14-én a Legfelső Védelmi Tanács azon döntését, hogy Románia "sürgős és előre nem látható esetekben" engedélyezi a NATO légierejének a román légtér használatát. Az ellenzéki pártok rendkívül éles hangnemben támadták a határozatot: a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja úgy foglalt állást, hogy a Legfelső Védelmi Tanács döntése az ország nemzeti érdekei ellen szól. Miközben a párt vezetője, Ion Iliescu a döntés utáni első nyilatkozatában még érthetőnek nevezte a tanács állásfoglalását, a párt szócsövének számító Dimineata okt. 13-i számában azt írta: a jelenlegi kormány, miután képtelen volt az országot a NATO-ba vinni, most egy beláthatatlan, katasztrofális következményekkel járó háborúba akarja sodorni Romániát. - Románia már háborúban áll - állapította meg okt. 13-i kommentárjában az Adevarul, amely interjút közölt a bukaresti jugoszláv nagykövettel. A jugoszláv diplomata kijelentette: Románia megsértette a két ország közti alapszerződést, és elveszítette az esélyt, hogy élhessen tárgyalási tőkéjével a koszovói konfliktusban. /Romániának a NATO és Milosevic között kell választania. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1998. november 23.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa tiltakozását fejezte ki az utóbbi időben ismét elszaporodó magyarellenes megnyilatkozások miatt. Mint ismeretes, a Nagy Románia Párt egyik székelyföldi szervezete az RMDSZ-vezetők "meglincselésével" fenyegetőzött, Kolozsvár polgármestere pedig néhány héttel korábban Szászfenesen egy katonai hadgyakorlat alkalmával az RMDSZ-székházak "kilövésére" buzdította a IV. Hadsereget. "A magyar kisebbség megsemmisítésére uszító ilyen kijelentések büntetlenül mérgezik a román közvéleményt, és beláthatatlan következményei lehetnek. E magyarellenes hangvétel fokozódott az RMDSZ kormányba lépésével, koalíciós partnereink pedig - a többszöri figyelmeztetés ellenére - nem veszik figyelembe a minket ért támadásokat. Még sajnálatosabb, hogy az államelnök sem vesz tudomást e veszélyes helyzetről. A jelenlegi romániai viszonyok kísértetiesen kezdenek hasonlítani a harmincas években létezőkhöz. A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a szélsőséges, fasiszta megnyilvánulások jó termőtalaja. Figyelmeztetjük Románia államelnökét, a kormányt és az igazságszolgáltatást, hogy ébredjenek fel a szendergésből, mert a fasisztoid pártok esetleges törvényes vagy erőszakos hatalomátvétele Romániát katasztrófába sodorja" - áll a nyilatkozatban. Az MKT ugyanakkor követeli: vonják felelősségre a közszolgálati tv azon alkalmazottait, akik az adófizetők pénzén magyarellenességre hangolják a nézőket. A testület hasonló tiltakozó nyílt levelet címzett Radu Vasile kormányfőnek is. A szászfenesi esetről tájékoztatták Victor Babiuc honvédelmi minisztert is. - Eckstein-Kovács Péter szenátor bűnvádi feljelentést fontolgat mind a Szászfenesen, mind pedig a nov. 21-i kolozsvári nagy-romániás tüntetésen elhangzottak miatt, amelyek kimerítik a kisebbségellenes uszítás és fenyegetés fogalmát. Boros elnök különben meglehetősen szkeptikus Gheorghe Funar pereit illetően. Véleménye szerint mind a parasztpárt, mind a liberálisok tartanak a polgármestertől. Funarnak meglehetősen nagy a befolyása, hiszen nem egy helyi vezető zsebét tömte meg Caritas-pénzekkel - mondotta. Megtudtuk: ha az ügyészség a polgármester ellen beindított bűnvádi kivizsgálás alatt megfelelő bizonyítékot talál ahhoz, hogy pert indítson, akkor a polgármestert felfüggesztik tisztségéből, a városi tanács pedig ügyvezető polgármestert választ a jelenlegi két alpolgármester közül. A mandátum felfüggesztése a jogerős ítélet kimondásáig tart, amely akár a végtelenségig is elhúzódhat - a politikai akarattól függően. Ha felmentik, akkor Funar visszakapja mandátumát, és csak megerősödve kerül ki a "csatából". Amennyiben megfosztják tisztségétől, de erre alig egy évvel a 2000-ben lejáró mandátuma előtt kerül sor, kizárt, hogy időközi polgármesteri választást rendezzenek. Boros szerint Mircea Ionescu Quintus múlt heti közbenjárása Funar érdekében csak a magukat demokratikusnak nevező román pártok - mellesleg koalíciós partnereink - meglehetősen kétértelmű álláspontját bizonyítja Funar és szövetségesei ügyében. A Nemzeti Liberális Párt hétvégi sajtóértekezletén Anton Ionescu helyi pártvezér az esetről úgy nyilatkozott: Ionescu Quintus nem a kolozsvári polgármester, hanem a román igazságszolgáltatás makulátlanságának az érdekében lépett közbe. A pártvezér csupán azt akarja - magyarázgatta Ionescu -, hogy semmiféle szabálytalanság ne történjék ebben az igen fontos ügyben. /Figyelmeztetés a koalíciós partnereknek: Románia továbbra is jó termőtalaja a szélsőséges nacionalizmusnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
